Szkeptikus Társaság: Hírek

Mire jó a tudomány?

2019. május 14. kedd 18.00 óra
Dr. Meszéna Géza fizikus előadása

A modern tudomány sokba kerül, tehát valós kérdés, hogy miért éri meg nekünk? Miért éri meg annak a sok adófizetőnek, akihez esetleg el sem jut a megszerzett tudás? Vagy eljut mégis alkalmazásokon keresztül? Az alkalmazásokért van a tudomány? Mit kutassunk? Lehet-e előre tudni, mi lesz alkalmazható? Ha nem, akkor mindegy mit kutatunk? Tényleg bármiből lehet, hogy egyszer műszaki újítás lesz? Vagy ezen ne is gondolkozzunk, kutassuk, ami érdekel minket?

Egyáltalán, mi az, hogy alkalmazás? Olyan is van, amikor – a közhelyeknek megfelelően – a tudós felfedez, feltaláló feltalál, a fejlesztő pedig mindezek után fejleszt. Ezt hívják innovációs láncnak. Sokszor azonban szó sincs semmiféle láncról. A tudomány és az alkalmazások viszonya ennél sokkal bonyolultabb tud lenni. Néha hasznossá válik egy régi tudományos eredmény, amelyről ezt senki nem gondolta volna. Máskor pedig nem kell semmiféle tudományos újdonság egy műszaki innovációhoz, mert nem ezen múlik. És ezek közt bármi.

De talán a legkevésbé konkretizálható összefüggések a leglényegesebbek. A tudomány nem csak egyes tudományos eredményeket produkál, hanem az emberi tudást is, mint olyat. Az, hogy alapkutatáson felnőtt emberek kerülnek át például az ipari fejlesztésbe, könnyen lehet, hogy fontosabb tudástranszport, mint az egyes eredmények átadása. Ha pedig azt kérdezzük, miért hiszi el sok ember a mágneses matracot, vagy a miért hisz a homeopátiában sok orvos is, akkor már a tudomány tekintélyénél tartunk. Lehet, hogy a tudomány hasznát megtakarított matracokban kellene mérnünk?

A klubest időpontja: 2019. május 14. kedd, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.)

A klubestre a belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Facebook-eseményoldal

Sci-fi, tudomány és társadalom

2019. március 19. kedd, 18 óra
Beszélgetés a Párhuzamos univerzumok c. könyv szerkesztőivel és szerzőivel

Lehet-e eszköz a sci-fi és a fantasy az áltudományokkal vívott küzdelemben? Vajon segíthet-e Kirk Kapitány, Xavier Professzor, Lupin professzor, de akár Palpatine főkancellár egyes tudományos konstruktumok, fogalmak, szerkezetek, folyamatok és dilemmák megértésében? Vagy mindez csak illúzió és a Föld tényleg lapos?

Az április 27-én megjelenő Párhuzamos univerzumok c. tanulmánykötet szerzői erre a kérdésre keresik a választ, mégpedig úgy, hogy egyes közkedvelt fantáziavilágokat tesznek politikatudományi, neveléstudományi, pszichológiai, földrajzi, csillagászati, fizikai stb. elemzés tárgyává.

A Szkeptikus Társaság elnöke, Hraskó Gábor - aki maga is a könyv egyik fejezetének szerzője - beszélget a kötet szerzőivel, szerkeszőivel: Filippov Gáborral, Dr. Nagy Ádámmal, Vancsó Évával, Gáspár Attilával (és várhatóan még néhány további szerzővel).

Még több a könyvről a kiadó oldalán olvasható.

A klubest időpontja: 2019. április 16. kedd, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.)

A klubestre a belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Facebook-eseményoldal

Kozmikus hatások és a klímaváltozás kapcsolata

2019. március 19. kedd, 18 óra
Dr. Kővári Zsolt tudományos tanácsadó (MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Csillagászati Intézet) előadása.

A felhőképződés folyamatáról szerzett legújabb ismeretek arra mutatnak, hogy galaxisunkból, azaz a Tejútrendszerből eredő kozmikus sugárzás jelentős befolyásoló tényező. Köztudott továbbá, hogy a Nap időben változó mágneses aktivitása hatással van a Földet érő kozmikus sugárzásra, így közvetve a felhőképződésre. Ugyanakkor bolygónk felhőtakarója közvetlenül befolyásolja a Napból a Föld felszínét elérő napsugárzás mennyiségét: minél nagyobb a felhőtakaró teljes felszíne, annál több napsugárzás reflektálódik a világűrbe, vagyis annál kevésbé melegszik a földfelszín. Előadásomban összefoglalom a kozmikus sugárzással, a napaktivitással és a felhőképződéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, majd bemutatom a vázolt globális folyamatok kölcsönhatását, azok lehetséges kimenetelét. Végül ismertetek néhány becsült adatot arra vonatkozóan, hogy a kozmikus hatások milyen mértékben képesek befolyásolni a globális klímát, képesek-e adott esetben valamelyest mérsékelni, lassítani az emberi tevékenység számlájára írható globális felmelegedést.

A klubest időpontja: 2019. március 19. kedd, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.)

A klubestre a belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Facebook-eseményoldal

Állampolgári tudomány: hát mi lesz ebből, tekintetes úr?

Állampolgári tudomány, gamifikáció, élethosszig tartó kutatás – újabb szög a tudomány koporsójába, vagy ígéretes irány a megújulására?
2019. február 19. kedd, 18.00 óra
Z. Karvalics László egyetemi docens (Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar) előadása

A tudományművelésbe bevontaknak nemcsak a száma, hanem az aránya is nő, a még mindig emelkedő demográfiai alapmutatókhoz viszonyítva. Ennek elsődleges forrása nem elsősorban a tudóscéh-hez hivatás-szerűen tartozók számának emelkedése, hanem a külön-külön is olykor százezres, de néha milliós problémamegoldó hálózati óriásközösségek formálódása, a Galaxy Zoo-tól a FoldIt!-ig. Az állampolgári tudomány (citizen science) egyre több területen képes tudományos értéktermelésre, és ezzel párhuzamosan megjelentek azok a platformok, ahol a tudásszerzés és a tudás-létrehozás részben vagy egészben játékosított környezetben zajlik. Vajon ezek a tendenciák hogyan hatnak a tudományművelés minőségére, a megbízhatóságra, miként befolyásolják a módszertani kultúrát? S hogyan szólnak hozzá az itt szemrevételezhető fejlemények hagyományos diskurzusokhoz: a tudományon belüli ismeretelméleti dilemmák, etikai gondok, politikai-ideológiai torzítások kérdésköréhez, vagy épp az áltudományokkal és a hobbitudósokkal foglalkozó szenvedélyes vitákhoz?

A klubest időpontja: 2019. február 19. kedd, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.)

A klubestre a belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Facebook-eseményoldal