Egységes fellépéssel a nemzetközi sólobbi ellen!

Dobjuk el a sószórót! Egyre gyűlnek a terhelő bizonyítékok a konyhában lopakodó ellenség, a só ellen. Áltudomány, vagy tényleg komoly probléma? Egy hónapja jelent meg egy újabb cikk a jónevű New England Journal of Medicine lapban arról, hogy milyen jelentős egészségjavulást lehetne elérni például a szív- és érrendszeri betegségek esetében a sófogyasztás akár kis mértékű csökkentésével is. És nem ez az első ilyen eredmény! A kutatások egy irányba mutatnak.

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet Nemzeti Sócsökkentő Programot hirdetett a hasonló európai kezdeményezések alapján - mondta el Miháldy Kinga, az OÉTI dietetikusa a napokban az MR1 Napközben című műsorában. Mindez korrekt tudomány! A megbízható hírek mellett azonban számos olyan információ kering, amelyek hitelessége erősen megkérdőjelezhető. Tengeri só vagy Himalájai só? Tisztított só vagy természetes só? Valódi egészségügyi tanács, vagy szimpla üzlet? Nagyon nehéz eldönteni sokszor. Az alapüzenet - hogy kevesebb sót fogyasszunk - nem igazán alkalmazható pénzszerzésre, ezért aztán gyenge a marketingereje. Inkább költünk egy mágikus szerre, semmint hogy ingyen lemondjunk valamiről.

Úgy tűnik, hogy az arctalan "sólobbi" ellen kell küzdeni - persze képletesen. Mások viszont a végletekig viszik az összeesküvéselméleteket. Az alábbi megjegyzés például plasztikusan festi le a megfoghatatlan, láthatatlan ellenfél és a védtelen NaCl molekulák egyenlőtlen küzdelmét.

"A jódlobbi hatására számos országban elrendelték a só kényszerjódozását."

(fontosnak tartjuk azért megjegyezni, hogy a radikálisan sószegény diéták szintén komoly problémákat okozhatnak)

Forrás: MR1 Kossuth