Amikor a tudomány immunrendszere lassan reagál

Jan Hendrik Schön végülis nem azért lett ismert, mert olyan dolgot fedezett fel, ami rendkívüli, hanem mert nem fedezte fel a rendkívüli dolgot, amit viszont lepublikált. Az AT&T híres Bell Laboratóriumában dolgozó kutató olyan projekten dolgozott, amely során organikus anyagokból próbáltak elektronikai eszközöket - tranzisztorokat, komplex digitális áramköröket - készíteni. Felmerült a remény, hogy ezzel tovább lehet csökkenteni az áramköri elemek nagyságát, valamint azokat gyakorlatilag akármilyen felületre rá lehet vinni ("intelligens" ruházat, műanyagpohár stb.).

A németországból származó kutatóra nagy nyomás nehezedett, hogy beilleszkedjen és eredményt produkáljon. Végülis az egyszerűbb utat választotta. Kísérletezés helyett íróasztalnál generálta az eredményeket. 2001-ben csaknem nyolcnaponként jelentek meg tudományos cikkei részben komoly szaklapokban. Két év alatt végülis lebukott, és a Bell Laboratórium vezetése hosszadalmas riportban foglalta össze az ellene szóló vádakat.

A napokban Fantastic Plastic: How the Biggest Fraud in Physics Shook the Scientific World címmel krimiként is olvasható könyv jelent meg angol nyelven többek között arról, hogy az eset szereplői - kollégák, főnökök, szakértő cikk bírálók és szerkesztők - előtt hogyan is maradhatott ennyi ideig rejtve Schön csalása.

Forrás: Adventures in Ethics and Science