A sarki fényt a Napból érkező és a Föld mágneses tere által a sarkok fele eltérített nagy sebességű töltött elemi részecskék - elsősorban protonok - okozzák. A levegő molekuláival ütközve azokat gerjesztik, és amikor azok alapállapotba visszatérnek, a gerjesztési energiának megfelelő színű fényt bocsájtják ki. Hazánkból az északi sarki fény (aurora borealis) csak ritkán, komoly naptevékenység esetén látszik, a déli sarki fény (aurora australis) megfigyelésére természetesen semmi esélyünk nincs innen. Most a Nemzetközi Űrállomás egyik űrhajósa különleges nézetből, felülről fotózta le a déli sarki fényt.
A fentebbi fotót május 29-én készítette az egyik űrhajós valahol az Indiai óceán fölött délre nézve. A sarki fény általában 80-160 km megasan jelenik meg, az űrállomás pedig ekkor 350 km magasan keringett jó néhány ezer kilométerrel odébb. Az itt megfigyelhető déli fényt leginkább a gerjesztett oxigén atomok hozták létre - azokra jellemtő ez a zöld szín (558 nm-es hullámhossz). A jelenséget valószínűleg az öt nappal azelőtt történt erős napkitörés (pontosabban koronakidobódás) váltotta ki.